Mivel én magamból indultam ki, ezért ezt a cikket meg sem akartam írni, de a drága Google-nek egy nagyon szuper funkciója segített a poszt megírásában: Google Űrlapok. Több csoportban is meghirdettem a kérdőívet, míg nem több mint 100 kitöltéssel gazdagodtam. (Innen is nagyon köszönöm!:)) Lássuk, hogy mi derült ki rólatok!
Mit tudunk a kitöltőkről?
Elsősorban azt, hogy 96%-ban lányok. Viszont elég széles korosztályhoz eljutott a kérdőív, egészen a gyermekektől (6-12 év) a felnőttekig (28-59 év), javarészt a tinédzsereket értem el (66%-ban).
Kíváncsi voltam, hogy a munkahelyeken is van-e unalom, de aztán valamit elrontottam a kérdőívben, mert senkinek nem dobta ki, így végül csak annyit tudtam meg, hogy a kitöltők 66%-a dolgozott már életében bármit is.
Többségük (szak)középiskolás, (szak)gimnazista vagy szakmunkásképzős.
Minden-féle településről kaptam választ, a tanyától a fővárosig, de a legtöbben, községben vagy falun laknak.
Unalom a suliban?
Valószínű, hogy a válasz igen. A kérdőív eredményei is világosan kimondják: több mint 92%-a a kitöltőknek volt már olyan szituációba, hogy az iskolapadban majdnem elaludt. Miért? A következő kérdésemben pont erre kerestem választ. Nem volt olyan beküldő, aki ne unatkozott volna sose órán. Az is kiderült, hogy megoszlik az unatkozás oka: vagy magát a tantárgyat tartják unalmasnak, vagy csak adott témaköröket. (Mindezért az oktatási rendszert okolom, hiszen minden egy kaptafára készült és osztályzási rendszer van érvényben. Ha egyszer nem bírom felfogni a fizikát, akkor miért rontsam le a jegyeim átlagát a fizikával, aminek az összes óráján küzdök az elalvással és a kettes már jó jegy, még akkor is, ha jeles tanuló vagyok?)
Amit még egyéni problémának gondoltam, az a tanulási módszer: tanulni kéne, házit kéne írni. Mindig van valami, ami miatt legyintünk egyet és majd később tanulunk, házit írunk. Ilyenkor kreatívan elütjük az időt: érdekes a szemben levő falon mászó légy, hirtelen sok a kosz és porszívózni kell, elfelejtettem megetetni a halat/macskát/kutyát/oposszumot az állatkertben/zsiráfot a pincében stb. és csak halogatjuk a tanulást. Ilyenkor jön elő az origamizhatnék meg minden más hülyeség.
Na de nyáron! Mi is a helyzet nyáron, amikor nem kell tanulni és nézegethetjük békésen a legyet, porszívózhatunk akár naponta, bármikor adhatunk enni a háziállatnak... De valami nem ugyanaz...
Nyár és unalom. Ez megfér együtt?
Igen, igen és igen.
Majdnem 70%-a a kitöltőknek velem egyetért. A nyár legalább negyed a legnagyobb unalom helye. Hirtelen elveszítjük az érdeklődést a zenék iránt, amiket annyiszor hallgattunk lecke helyett, megkezdődik az önsajnálat, hogy milyen kár, hogy nincsenek barátaim, akikkel el is mehetek akárhova...
A nyár a diákok számára a lazulás évszaka kellene legyen, de hát most mit csináljunk, amikor lelassul körülöttünk a világ? Kiderül, hogy a barátainkkal nem egyszerre, hanem egymást követve megyünk a családos kiruccanásra, rájövünk, hogy egyik fesztiválra se jönnek a kedvenc sztáraink, így oda fölösleges menni, lemaradunk a nyári munkáról, így maradnak az alkalmi munkák... Rengeteg ok van arra, hogy miért csak olvasunk, írunk, rajzolunk, netezünk, netes és PC-s játékokkal játszunk, filmet nézünk vagy ha úgy alakul, akkor próbálunk szervezni egy talit, ahová mindenki el tud jönni, de minden ok csak kifogás, valójában egyetlen okunk van: abba a 68%-ba tartozunk, akik unatkoznak nyáron.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése